Érett és régi beton vágása fugagvágó gépekkel

A gyémánttárcsák széles kínálata fugavágó gépekhez, amely a különböző cégek és márkák webes portáljairól minden lépésnél ránk zúdul, ugyan adhatja azt az érzést, hogy „van miből választani”, de a helyes döntés egyáltalán nem egyszerű. Olyan helyzetek is előállhatnak, amikor még megfelelő ismeretek birtokában is inkább vakmerő „tippelésnek” tűnik a választás.

A jó választáshoz tudnunk kell, pontosan milyen betont is fogunk vágni. Épp ennek a kérdésnek a megválaszolása – még ha látszólag hétköznapi építőanyagról is van szó – olykor bonyolult. És akkor kétségbeesésünkben leegyszerűsítjük a feladatot – a legalacsonyabb árat keressük. Néha, különösen ha kis felületek vágásáról van szó, ez a módszer is jó megoldás lehet.

Mi azonban nézzünk rá a problémára egy kicsit mélyebben.

A megfelelő tárcsa kiválasztását befolyásoló kulcsfontosságú tényezők közé elsősorban a beton érettsége és összetétele tartozik.

Mit is jelent valójában az, hogy „megfelelő tárcsa”?

Olyan tárcsát, amely „jól vág” és „hosszú élettartamú”. Mindkét kifejezés gyakran tárgyalt téma a gyémánttárcsás vágás területén, és kifejeznek egyfajta elképzelést annak ellenére, hogy nincsenek pontosan meghatározva. A rossz választást ugyanis úgy jellemezhetnénk, mint egy olyan tárcsát, amely „rosszul vág”, vagy „rövid élettartamú” – vagy akár mindkettő. A hatékony eredmény érdekében jó tudni, hogyan kell helyesen használni a gyémánttárcsákat a fugavágókhoz.

Az igazság azonban az, hogy a beton gyémánttárcsás vágása nem olcsó mulatság. A legolcsóbb tárcsa az, amelyik nincs – ezért a kérdés:

Miért is van szükségünk arra, hogy betont vágjunk?

Ha egyrészt kizárjuk a dilatációs hézagok vágásának eseteit, amelyek bizonyos típusú építési munkák technológiai eljárásaihoz tartoznak, másrészt pedig azokat az eseteket, amikor felújításról van szó, akkor megállapíthatjuk (és a statisztikák ezt alátámasztják), hogy az utólagosan vágással vagy fúrással készítendő nyílások akár 80%-a elkerülhető lenne, ha az építkezés alaposabban elő lenne készítve, illetve ha pontosabban követnék a kivitelezési dokumentációt (1. ábra).

Innen ered az az állításunk, hogy a legolcsóbb vágás az, amelyet nem kell elvégezni.

Mi azonban azért vagyunk itt, hogy tanácsot adjunk: ha már vágni kell, hogyan lehet azt a leghatékonyabban megtenni.

1. ábra. Elfeledkeztek a lépcsőház nyílásáról

A beton kikeményedettsége (érettsége)

A beton élete első szakaszaiban – tehát az első 28 napban – nagyon gyors változásokon megy keresztül, amelyek jelentősen befolyásolják a tulajdonságait. Gyakran friss betonként emlegetik a hetedik napig terjedő időszakban lévő betont, ezután már „nem érett betonról” beszélnek, használják a „fiatal beton” kifejezést is – de alapvetően ezek az elnevezések nem lényegesek – a napok számítanak, különösen az első napok.

Csak azt kell tudatosítani, hogy egy hét elteltével a beton kb. 70%-os keménységet ér el, két hét után már 90%-ot, és a 28. napon 99%-os a keménysége.

28. nap éjfélkor?

Ez az az elméleti időpont, amikor a nem érett betonból érett beton lesz. Sok tényezőtől függ, például a levegő páratartalmától, a környezeti hőmérséklettől, a beton víztartalmától stb. Ezt az időpontot az építőipar referenciaként fogadta el, és kedvező körülmények esetén ez így is van – lezajlott a kémiai reakció (hidratáció), és a keménység csaknem elérte a 100%-ot. A beton azonban még nem érte el a maximális szilárdságát. Ez olyan, mint amikor egy fiatal betölti a 18. életévét, és éjféltől jogosult gépjárművet vezetni. A nem érett emberből érett lett. De valóban így van ez? Vajon minden fiatal tudatában van annak, hogy olyan jogosítványt kapott, amely egy „nem érett” ember kezében veszélyes fegyverré válhat?

Ezért figyeljünk oda a beton érettségére. Ha olyan feladat előtt állunk, hogy nem teljesen kikeményedett betont kell vágnunk, akkor minden más szempont háttérbe szorul, és az összetétele (majdnem) lényegtelen. Olyan tárcsára van szükségünk, amely kemény vagy nagyon kemény kötőanyagú, és rendelkezik védőszegmensekkel az alávágás elkerülése érdekében.

A beton nyomószilárdsága

Ezt a paramétert is érdemes néha figyelembe venni, különösen nagy szilárdságú betonok esetén. A szilárdságot osztályokban adják meg, és befolyásolja (többek között) a beton bedolgozásának módja is, például a tömörítés (vibrálás).

Itt illik megemlíteni azt a laikus körökben elterjedt nézetet, miszerint: „minél idősebb a beton, annál szilárdabb”. Ezt ki kell mondani: igaz, bár a neki tulajdonított jelentősége erősen túlzó. A 28. nap után a beton szilárdsága valóban tovább növekszik, de nem többszörösére – az eredő szilárdság kb. 50 év elteltével akár 30%-kal is magasabb lehet, mint a 28. napon.

A beton összetétele

2. ábra. Kőzúzalék és homok

A beton töltőanyaga a kavics és a homok (2. ábra), amelyek a teljes térfogat 60–75%-át teszik ki, és jelentősen befolyásolják a gyémánttárcsák élettartamát. Ezek lehetnek természetes eredetű ásványok, homok és kavics, zúzott kő vagy mesterségesen előállított homok. A kavics átlagos mérete és összetétele jelentősen befolyásolja a gyémánttárcsa vágási jellemzőit.

A kavics keménysége fontos tényező a betonvágás során. Ha kemény, gyorsabban koptatja el a gyémántszemcséket, ezért a tárcsa szegmenseiben a kötőanyagnak lágyabbnak kell lennie. Ez lehetővé teszi a szegmens gyorsabb kopását, és új, éles gyémántszemcsék kerülnek a felszínre. A lágyabb kavics viszont keményebb kötőanyagot igényel, amely elegendő ideig képes megtartani a gyémántot vágási kapacitásának teljes kihasználásához.

A természetes eredetű kőzúzalékot kőbányákban termelik ki, ahol zúzzák és frakciókra osztják, a kavicsot a folyók és hegyi patakok hordalékából bányásszák. E töltőanyagok keménysége és tulajdonságai nem csupán a kőzetek tulajdonságaitól, hanem azok eredetétől is függenek – jelentős különbség van aközött, hogy a töltőanyag éles szélű zúzott kavics-e, vagy olyan folyami kavics, amelyet a víz évmilliók alatt gömbölyű kavicsokká csiszolt.

A beton összetétele nagymértékben függ attól a területtől is, ahol a betonfelület található. A folyók környéki régiók valószínűleg folyami kavicsot használnak a beton készítéséhez, és a beton más tulajdonságokat fog mutatni, mint azokban a területekben, ahol zúzott, éles szélű kavicsot használnak a bányákból.

Nem elhanyagolható a homok típusa sem. Minél élesebb szemcséjű, annál agresszívabban koptatja a szegmenseket – tehát abrazívabb tulajdonságú, mint a gömbölyded szemcsék. A zúzott homok keményebb tárcsát igényel, mint a folyami homok, amely a vízáramlás hatására „gömbölyűbb”.

Dunai kavics

Az a beton, amelyet közeli kőbányák zúzott kövéből készítenek (3. ábra A), messze nem lesz olyan változatos összetételű, mint például a dunai kavicsból készült betonfelületek, amely kiváló töltőanyagnak számít. A szelektált folyami kavicsból készült beton (3. ábra B) szilárdsága gyakran jelentősen magasabb, mint azokban a régiókban, ahol zúzott, éles szélű kőzúzalékot használnak, ezért előfordul, hogy a dunai kavicsot vasúti vagonokkal távolabbi helyszínekre is elszállítják – különösen oda, ahol a beton minőségével szemben magasabb követelményeket támasztanak. Ebből következik, hogy még a földrajzi elhelyezkedés alapján történő tájékozódás sem mindig megbízható...

Ugyanúgy, ahogy a friss beton a fugavágók és gyémánttárcsák réme, a dunai kavicsból készült beton is homlokráncolást okoz az építőmestereknek, ha annak vágására van szükség... És miért? – kérdezheti...

3. ábra. Érett beton vágása zúzott kőből (A) és folyami kavicsból (B)

A válasz erre a kérdésre a geológia adja meg – ezen a példán keresztül érthetjük meg legjobban, milyen különféle tényezők befolyásolják a gyémánttárcsa élettartamát.

A dunai kavics ugyanis a legváltozatosabbak közé tartozik, amit csak egy folyami hordaléknál elképzelhetünk. A Duna a németországi Fekete-erdőben (Schwarzwald) eredő Breg és Brigach folyók összefolyásából keletkezik, Passaunál pedig csatlakozik hozzá az első nagy mellékfolyó, az Inn, amely az Alpok nagy részéről szállít köveket.

A Duna vízgyűjtő területe három fő geológiai egységben helyezkedik el – a Cseh-masszívumban, az Alpokban és a Nyugati-Kárpátokban. Mindegyik hegység más korú és más összetételű, de a Duna „mindent visz”, és az ellenálló kőzeteket görgeti, összekeveri, s ezekből mechanikai hatások révén kavics keletkezik.

Magas vízállás idején – amikor olvad a hó vagy áradások vannak – előfordul, hogy az iszapos víz, amely sok hordalékot tartalmaz, még nagyobb kőzetdarabokat is képes továbbítani. Ezek az idők folyamán fokozatosan haladnak lefelé a folyón, és évezredek alatt egyre távolabbra jutnak… A Duna tíz országon folyik keresztül – vagy legalábbis érinti őket –, és csaknem 3.000 kilométer után ömlik a Fekete-tengerbe a román–ukrán határon fekvő deltáján keresztül.

A kavicsbányák ezért rendkívül változatos szerkezetűek. Található bennük például gránit (4. ábra A), fehér (4. ábra B) vagy szürkésfehér márvány (4. ábra C), fehér kvarcit (4. ábra D), barna porózus homokkő (4. ábra E), barna kvarc (4. ábra F) és még sok másféle. Teljesen természetes tehát, hogy az ideális tárcsa megtalálása nagyon problémás, és nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük: ilyen nem létezik.

4. ábra. Válogatás a dunai kavics szerkezetéből

Acélbetét merevítés a betonban

A beton megerősítése és szerkezeti integritásának biztosítása acélbetét vasalás (5. ábra) beépítésével történik – elsősorban a beton húzószilárdságának növelése érdekében. Az ilyen betont vasbetonnak nevezzük.

A beton vágásának nehézsége, amely acélbetétet tartalmaz, a vasalás mennyiségével és átmérőjével arányosan nő. Egy professzionális tárcsa azonban ezt könnyedén kezeli, és „a vasalás elérése” a vágás során érezhető. Elég érzéssel vágni – meg kell várni, amíg az acél átvágásra kerül.

A vasbeton vágása nemcsak azért nehezebb, mert lassabb, hanem azért is, mert a tárcsa élettartamát is jelentősen csökkenti.

Ha a beton keresztmetszetében 1% acél található, a tárcsa élettartama körülbelül 25%-kal alacsonyabb lesz, mint ha nem lenne jelen semilyen acél. Ha a beton 3% acélt tartalmaz, az akár 75%-kal is csökkentheti a tárcsa élettartamát.

5. ábra. Acélbetét vasalás a betonban

Zárszó

Vannak helyzetek, amikor nehéz meghatározni, melyik tárcsa lenne a legmegfelelőbb. Ezért nagyobb betonfelületek vágása esetén, ahol nagyobb gyémánttárcsa-fogyasztással lehet számolni, néha elkerülhetetlen a „tesztelés”. Ennek ellenére még ugyanazzal a fugavágóval, ugyanazzal a kezelőszeméllyel és azonos tárcsákkal sem érünk el mindig ugyanolyan eredményt.

Ez az oka annak, hogy tárcsáinkat úgy választottuk ki, hogy a választás a lehető legegyszerűbb legyen. Az éretlen beton esetében is érvényesülnek az itt felsorolt szempontok, azonban az abrazivitás olyan erős tényező, hogy minden más szempont másodlagossá válik. Ezért az ilyen felületek vágásához rendelkezésre áll az HERMAN BD-65 aszfalt és éretlen beton vágására való tárcsa, három védőszegmenssel és kemény kötőanyaggal, illetve az HERMAN BD-66 aszfalt és nagyon friss beton vágására való tárcsa, nagyszámú védőszegmenssel és nagyon kemény kötőanyaggal. Az érett betonhoz az HERMAN BD-25 ajánlott, lágy kötőanyaggal, míg a régi betonhoz az HERMAN BD-26 nagyon lágy kötőanyaggal.

Kulcsszavak: betonvágás, érett beton, éretlen beton, beton összetétele, gyémánttárcsák, betonhoz való tárcsák, fugavágó, beton kikeményedettsége

Források:
A HERMAN cég belső műszaki és oktató dokumentációi
Postoj (Ján Madarás): Reportáž z geologickej exkurzie
https://www.ce.memphis.edu/1101/notes/concrete/section_3_properties.html
https://sk.wikipedia.org/wiki/Dunaj

Ing. Herman Nagypál

Katonai iskolát végeztem, repülőgépipari villamosmérnöki tanszéken. Már gyerekkoromban megtanultam szerszámokkal, szerszámgépekkel dolgozni édesapámmal egy családi ház építésénél. Minden új termékünket személyesen is tesztelem - saját kezemmel, jól felszerelt műhelyemben. Szabadidőmben szeretek motorozni a román hágókon. Ezen felül a szakterület trendjeit tanulmányozom, és szívesen kipróbálom a konkurens termékeket is. Némelyiken mosolygok, van amire rácsodálkozom (hogy valaki hagyta magát rászedni és megvette), és van, ami nagyon jó. Majdnem olyan jó, mint a miénk😊.