Az elektro-pneumatikus (fúró)kalapácsok leggyakoribb meghibásodásai

Mindenki akinek fúrókalapácsa van, bizonyára azt szeretné, ha az a lehető leghosszabb ideig szolgálna. A szerszámélettartam meghosszabbításának legjobb módja, ha a szerszámot a használati utasításnak megfelelően használja, és rendszeresen karbantartja. Nézzük meg közelebbről a leggyakoribb fúrókalapács meghibásodásokat, és azt, hogy hogyan előzhetjük meg őket.

Az elektropneumatikus ütőmechanizmus

Az elektro-pneumatikus kalapács a rotor forgó mozgását a dugattyú egyenesvonalú mozgásává alakítja (1. ábra). Az elektro-pneumatikus rendszer két dugattyút - egy hajtódugattyút és egy szabadonfutó dugattyút - használ az ütés létrehozásához. A hajtódugattyú mozgását a motorrészben egy fogaskerék hozza létre egy bütykös tengely vagy egy excentrikus mechanizmus segítségével. A hajtódugattyú a hengerben az szabadonfutó dugattyúval együtt mozog, és összenyomja a levegőt, amely az szabadonfutó dugattyút az ütközőszárhoz löki. Bővebben lásd a "Milyen tipusú ütvefúrásra van szüksége?" című cikket.

1. ábra. Kombinált kalapács HERMAN BX-1200 (Hajtás animáció)

Az elektro-pneumatikus kalapácsok meghibásodásai

• 1. Pneumatikus rendszer
• 2. Ütőmű
• 3. Betétszerszám befogórendszer
• 4. Üzemmód váltó
• 5. Motor
• 6. Kapcsoló
• 7. Tápkábel

1. Pneumatikus rendszer

A hatékony ütés létrehozásához fontos hogy a pneumatikus rendszer jól tömítsen.

Amint említettük, a hajtódugattyú (2. ábra) egy hengerben van elhelyezve, amely előrefelé irányuló mozgással sűríti a levegőt, és hajtja a szabadonfutó dugattyút (3. ábra). A hajtó- és szabadonfutó dugattyúk tömítőgyűrűinek (4. ábra) sérülése vagy kopása a levegő szivárgását eredményezi a hengerből. Ez az ütés erejének gyengülését eredményezi. A sérülés oka az elégtelen kenés, ezért a henger és/vagy a tömítések megkopnak, kidörzsölődnek.

Az üresjárati dugattyú a mozgásával az ütközőszárra üt, ami a szerszámra mér ütést.

Ha az üresjárati dugattyú tömítése elkopik, a dugattyú elszabadulva mozog, és visszaüt az ütközőszárra vagy hajtódugattyúra. Ez a mozgás a teljes ütőszerkezetet károsíthatja.

2. ábra. Új hajtódugattyú (1), sérült hajtódugattyú (2)

3. ábra. Új üresjárati dugattyú (1), sérülés. üresjárati dugattyú (2)

4. ábra. Új dugattyútömítés (1), sérült dugattyútömítés (2)

2. Ütközőszár

5. ábra. Új ütközőszár (1), sérült ütközőszár (2)

Az ütközőszár (5. ábra) a fúrókalapács fejében van elhelyezve, és a betétszerszámra üt. A szerszám kialakításától függően az ütközőszár két tömítőgyűrű között helyezkedik el, vagy a tömítés az ütközőszáron van. A szerszám túlterhelése az ütközőszár érintkező felületeinek deformációját vagy az ütközőszár törését okozza.

3. Betétszerszám befogórendszer

A leggyakrabban használt befogórendszer 5 kg-ig az SDS-plus, 10 kg-ig az SDS-max, a nagy bontókalapácsoknál pedig 28 mm-es vagy 30 mm-es hatszög. Az SDS-plus és SDS-max kalapácsok befogó mechanizmusában a szerszámot golyók vagy reteszelő hengerek (6. ábra) vezetik meg, és megakadályozzák a szerszám kiesését a befogófejből. A 28 mm-es vagy 30 mm-es hatszögletű befogórendszerrel ellátott szerszámoknál a szerszám rögzítése egy reteszelőcsap segítségével biztosított. A szerszámszárak kenése ezeknél a befogástípusnál, ahol a betétszerszám csúszó mozgást végez feltétlenül szükséges. A megfelelő kenés megakadályozza a befogómechanizmus és a szerszámszár idő előtti kopását.

6. ábra. Új reteszelő henger (1), sérült reteszelő henger(2)

4. Üzemmódok váltása

7. ábra. Üzemmódváltó kapcsoló. Új kapcsoló (1), sérült kapcsoló (2)

A kombinált kalapácsoknál lehetőségünk van többféle működési módot választani, valamint a vésőt a kívánt pozícióba elfordítani. A működési mód menet közbeni váltása károsítja a fogaskerekeket, az üzemmódváltó kapcsolót (7. ábra) vagy a véső reteszelését. A működési mód váltását ezért mindig a szerszám leállítása után kell elvégezni.

5. Motor

A fúrókalapácsok motoros részének sérülése a túlterhelés vagy az eltömődött szellőzőnyíllások következménye. A szerszámokat úgy kellene üzemeltetni, hogy a motor fordulatszáma munka közben ne csökkenjen a névleges érték alá. Mindig ügyeljen arra, hogy a szellőzőnyílások tiszták legyenek. A sűrített levegővel történő rendszeres tisztítással megelőzhető a motor szellőzőnyílásainak eltömődése. Az elektromos kéziszerszámok motorjának meghibásodásával részletesen foglalkozik az "Elektromos kéziszerszámok kommutátoros motorjainak meghibásodásai" című cikk és az "Elektromos kéziszerszámok szénkefe nélküli motorjainak meghibásodásai" című cikk.

6. Kapcsoló

A kapcsoló (8. ábra) a szerszám vezérlését és működtetését lehetővé tevő kulcselem. A kapcsoló károsodását leggyakrabban az érintkezők elszennyeződése okozza, amikor poros környezetben dolgozik a szerszám. A rendszeres sűrített levegővel történő tisztítással megelőzhető a károsodás.

8. ábra. Új kapcsoló (1), sérült kapcsoló (2)

7. Tápkábel

A tápkábel hibája leggyakrabban a szerszámba való belépés helyén, a kábelvédő végénél (9. ábra) vagy a villa közelében (10. ábra) jelentkezik. A kábel bármilyen sérülése veszélyessé teszi a szerszám használatát, mivel áramütés következhet be.

A hiba elhárításához a tápkábelt ki kell cserélni. Az ilyen javításokat hozzáértő személynek kell elvégeznie (megfelelő elektromos képzettséggel és tapasztalattal), de ideális, ha a szerszámot hivatalos szervizbe küldi. A tápkábel sérülésének elkerülése érdekében ügyeljen arra, hogy a kábelt ne hajlítsa meg éles szögben, ne tekerje túl szorosan a szerszám köré, és ne feszítse meg a kábelt munka közben. Soha ne használja a kábelt a szerszám hordozására, tolására vagy a hálózatból való kihúzására. Védje a zsinórt a hőtől, olajtól, éles szélektől vagy a szerszám mozgó részeitől.

9. ábra. Eltört kábel a szerszámba való belépésnél

10. ábra. Eltört kábel a csatlakozódugasznál

Zárszó

A meghibásodások megelőzése és a fúrókalapácsok élettartamának meghosszabbítása érdekében fontosak a következő alapelvek:

• A kalapácsfej és az ütőszerkezet rendszeres kenése.
• A szerszámszárak kenése.
• Ne terheljük túl a szerszámot - a motornak mindig névleges fordulatszámon kell működnie.
• Állítsuk le a munkát, ha nyilvánvaló ütőerőcsökkenés tapasztalható - és vizsgáltassuk meg a szerszámot egy hivatalos szervizközpontban.
• Ne használja a szerszámot, ha az bármilyen módon sérült.

Kulcsszavak: pneumatikus kalapács, motor, kapcsoló, ütközőszár, befogófej, pneumatikus rendszer, tápkábel

Források:
A HERMAN cég belső műszaki és oktató dokumentációi

Marek Baláž

A HERMAN-nál kezdtem el dolgozni, mint szerviztechnikus. Ez idő alatt lehetőségem volt megismerni minden szerszámmodellt, úgymond az utolsó csavarig. Jelenleg a szerviz részleg vezetője vagyok, és személyesen veszek részt az új termékek tesztelésében.