Fára való véső és SDS-plus fúrókalapács: hogyan függenek össze?

Az őskori embernek bizonyára nem sejtette, hogy vésőjét egy napon elektromos kéziszerszám fogja hajtani. Egy őskori szerszám és egy modern elektromos kéziszerszám - egy elektropneumatikus ütőművel rendelkező fúrókalapács - egybeolvasztása nem mindennapi esemény.

Néha rácsodálkozunk, milyen tökéletes építményeket hagytak ránk őseink. Pedig a szerszámok és eszközök közel sem álltak olyan mértékben rendelkezésre, mint manapság.

Manapság az elektromos kéziszerszámok minden fajtája elérhető, olyannyira, hogy azt hihetné az ember, hogy már semmi újdonság nem tudja meglepni. Egy részüket azért fejlesztették ki, mert az anyagok is fejlődtek, amelyeket meg akarunk velük munkálni, de a legtöbbjüket azért fejlesztették ki, hogy megkönnyítsék a munkánkat.

Ahogy az elektromos kéziszerszámoknál, úgy a kéziszerszámoknál is van fejlődés. A régi asztalosok műhelye másképp nézett ki, mint a maiaké. Ebből a szempontból a famegmunkáló vésők elég jó példaként szolgálnak nekünk (1. ábra).

Régen a fa volt az egyik fő építőanyag. Egyedi illatát a műhelyben nehéz pótolni – mindenki, aki „a saját bőrén” tapasztalta, az igazat ad nekem. Mielőtt azonban a fa bekerült a műhelybe, erdei fa volt, a természet része. Sokféle fafajta létezik, amelyek sajátos tulajdonságaikban és felhasználási területükben különböznek egymástól, és ezeket figyelembe kell vennünk a feldolgozás során.

1. ábra. Különböző típusú kézi vésők famegmunkáláshoz

Ezért is létezik sokféle véső, a különböző szélességű lapos vésőktől kezdve a speciális vésőkig, mint például a csapoló vagy íves holker vésők. És akkor még nem is beszéltünk a faragásról, ahol különböző egyedi kialakítású és formájú vésők sokaságát találja. A famegmunkálás történetében minden szakmának - például az asztalosoknak, ácsoknak, kerékgyártóknak, faesztergályosoknak stb. - megvoltak a maguk sajátos vésőtípusai, és ezek között voltak futurisztikus formájú vésők is.

Manapság, amikor a fát többnyire gépekkel dolgozzák fel, a vésőnek sokkal kisebb a kihasználtsága, de az asztalosok még ma sem tudnának meglenni nélküle. Pedig olyan vésővel dolgoznak, amely több száz éve ugyanolyan kialakítású!

Hogyan működik a véső

A véső két részből áll - egy acéltestből, amely élben végződik, és egy fa vagy műanyag nyélből. A klasszikus vésőnek általában acélgyűrűvel megerősített fa nyele van.

2. ábra. Kézi vésővel való munka

A véső a famegmunkálás során jelentős igénybevételnek van kitéve. A hornyok készítése, különösen a keményfa munkadarabokban, a nyélre mért erős ütésekkel jár, amelyek a véső vékony, éles élére vivődnek át - így az „ütési” energia nagyon kis területen koncentrálódik.

A vésőt fakalapáccsal vagy fémkalapáccsal ütik (2. ábra). A régi asztalosok rossz szemmel nézik a fémkalapácsokat - és igazuk van. A fakalapács mérete és az ütés intenzitása attól függ, hogy mit kell tennünk a munkadarabbal. Más, ha nagyoljuk az anyagot, és más, ha befejező munkálatokat végzünk. Néha úgy is véshetünk, hogy csak megfelelő nyomást gyakorolunk az éles szerszámra kézzel.

Természetesen az is jelentős különbség, hogy a fa szálirányában dolgozunk-e, vagy merőlegesen a szálirányra. Röviden összefoglalva, sok szempont van, de ezeket az asztalosok jól ismerik.

A fára való véső pedig alapvetően egy betonvésőhöz hasonlít, bár jelentős különbség van a betonvésők és a fára való vésők között, például az alapanyagban amiből készül, a vágási szögekben stb.

Az alkalmazási terület

Mivel SDS-plusz kalapácsokkal együtt ezeket a vésőket durva famegmunkálásra tervezték, elsősorban lapos vésőként kerülnek forgalmazásra, bár különböző szélességben. A HERMAN QMH-21 Wood SDS-plus vésőkészletünk például öt lapos vésőből áll, amelyek szélessége 10 és 30 mm között van.

A mai időkben főleg az ácsnak van szüksége vésőre a munkájához. Az SDS-plus fúrókalapács az alapfelszerelése, így nem kell új fúrókalapácsba beruháznia. a vésőket például a tetőgerendák csapolásainak készítésekor használja ki, amikor különböző szélességű hornyokat kell elkészítenie (3. ábra A) vagy a külső és belső sarkokat kell kitisztítania, gyakran nehezen hozzáférhető helyeken (3. ábra B). A fából készült munkadarabok szálirányára keresztben történő horonyvésés sem okoz gondot (3. ábra C).

3. ábra. Az SDS-plus véső felhasználási lehetőségei

Az erdészetben, fakitermelésben vagy fűrészüzemekben e vésők használata nagyon hatékony, különösen hántolatlan rönkök vagy hántolatlan fűrészáruk kérgének (4. ábra) eltávolítására. A mai akkus SDS-plus kalapácsok nem igényelnek elektromos hállózati csatlakozást. Így a terepen is használhatók, és amikor a fűrészüzemben kell eltávolítani a kéreget a hántolatlan félkésztermékekről, akkor sem lesz útban a tápkábel.

Ezért is tartozik például a HERMAN AXHD-1800 kalapácsunkhoz két akkumulátor.

4. ábra. Háncs eltávolítása

Vésők élezése

A vésőnek élesnek kell lennie a hatékony munkavégzéshez. Az él szöge - általában 25° - optimális a közepesen kemény fa megmunkálásához, és bizonyára minden asztalosnak megvan a saját módja az élezésre. A helyes élezési eljárás, bár érdekes téma, meghaladja e cikk kereteit.

Hadd mondjam el, hogy a professzionális vésőélezésnek négy fázisa van. Durva csiszolással kezdődik, és lappolással végződhet. A lappolás nem egy gyakran használt kifejezés, de nagyon egyszerűen elmagyarázom: emlékszik a régi westernek vagy a fekete-fehér némafilmek Chaplin jeleneteire? A Gillette cég még nem létezett, és a „borbély” szakma nagy keresletnek örvendett. Az uriemberek újsággal a kezükben mentek a borbélyhoz, aki borotvával borotválta őket – és a borotvát időről időre egy bőrszíjon tanult mozdulatokkal megélezte.
Ezt a folyamatot nevezik lappolásnak .

Zárszó

A vésővel való munka során van két olyan korlátozás, amelyekről jó tudni, még ha nem is túl jelentősek.

A vésők króm-vanádium vagy króm-molibdén acélból készülnek, amelyek csak fa munkadarabok megmunkálására alkalmasak. Ha egy gerendában lévő rejtett acélszöget találunk el, a véső éle megsérülhet. A jó hír az, hogy újra megélezhető.

A második korlátozás az az ajánlás, hogy a vésőket legfeljebb 5J ütési energiájú fúrókalapácsokban ajánlott használni. Ez a korlátozás sem kritikus - a leggyakrabban használt fúrókalapácsok a 2 kg-os osztályba tartoznak. Ezek ütési energiája általában 2-3J között van. Így nem áll fenn a véső „túlterhelésének” veszélye. Egyébként – a jobb elképzelhetőség kedvéért - egy SDS-plus kalapács ütőmechanizmusának egy ütése a véső szárára körülbelül ugyanannyi, mint egy 200 grammos közönséges fakalapács egy ütése a vésőre.

Egy másik érdekes adat, hogy a kis SDS-plus fúrókalapácsok ütési frekvenciája 2500-4000/perc között van. Ennyiszer üti meg az ütőmechanika a véső szárát. Van olyan asztalos, aki képes ilyen frekvenciával ütni?

Kulcsszavak: véső, fára való véső, elektromos kéziszerszámok, elektropneumatikus kalapács, famegmunkálás, fa forgácsolása, SDS+ fúrókalapács, ácsmunka

Források:
A HERMAN cég belső műszaki és oktató dokumentációi
Lubomír Štajnochr : Broušení nástroju, Grada Publishing 2000, ISBN 80-7169-809-1 (Szerszámok élezése – cseh szakkönyv)

Ing. Herman Nagypál

Katonai iskolát végeztem, repülőgépipari villamosmérnöki tanszéken. Már gyerekkoromban megtanultam szerszámokkal, szerszámgépekkel dolgozni édesapámmal egy családi ház építésénél. Minden új termékünket személyesen is tesztelem - saját kezemmel, jól felszerelt műhelyemben. Szabadidőmben szeretek motorozni a román hágókon. Ezen felül a szakterület trendjeit tanulmányozom, és szívesen kipróbálom a konkurens termékeket is. Némelyiken mosolygok, van amire rácsodálkozom (hogy valaki hagyta magát rászedni és megvette), és van, ami nagyon jó. Majdnem olyan jó, mint a miénk😊.